Óravázlatok

A weboldalon folyamatosan frissülő tananyag segédletek lesznek elérhetők.

1.Mérés és ellenőrzés

Bemutatás: mérés szerszámai

Mérés: A mérendő munkadarab, alkatrész méreteinek számszerű eredménnyel történő meghatározása.

Eszközei:

 - Tolómérő

- Mikrométer              ezek állítható eszközök

- Mérőóra

Tolómérő tipusai:

0,1 mm pontosságú, 9 egész, 10 egyenlő részre van osztva

0,05 mm pontosságú, 19 egész, 20 egyenlő részre van osztva

0,02 mm pontosságú, 49 egész, 50 egyenlő részre van osztva

Tolómérő részei:

-                     Állórész, cm, mm beosztás

-                     Mozgórész – nóniusz

-                     Rögzítő csavar

-                     Mélység mérő

Begyakorlás: egész mm –ek beállítása és leolvasása

Beállítás: a mozgórész 0 méret vonalát a mondott egész alá állítom

Mérhető munkadarabok: hosszméret, külső – belső átmérő, mélység, menet mag átmérő

Begyakorlás: egész, tized, század mm – ek beállítása, leolvasása

A 2 egész mm között van a nóniusz skála 0 méretvonala, ugyanennyivel tolódik a nóniusz skála 10. méretvonala is, viszont egybe esik a mondott tized méretvonala a fölötte lévő valamelyik egész méretvonalával.

Begyakorlás: különböző méretek beállítása

A mikrométer és a mérőóra

Század mm-ek mérésére használjuk

Mikrométer

Fő részei:

-                     Kengyel

-                     Állópofa

-                     Forgópofa

-                     Állóhenger mm beosztással

-                     Forgóhenger nóniusszal

Típusai:

-                     0 – 25 mm-ig

-                     25 – 50 mm-ig

-                     50 – 75 mm-ig

Mérőóra

Század és ezred mm pontosságú mérést tesz lehetővé.

Szerkezete egyszerű: A tapintóhoz fogasléc – fogaskerék áttételen keresztül kapcsolódik a mutató.

Felépítése: - műszer tok, - állítógyűrű, - számlap, - nagy és kismutató, - vezetőhüvely, - mérőcsap, - mérőóra csúcs.

A méréshez, a mérőórát állványba rögzítjük, majd nullázás során a névleges méretre be kell állítani az etanollt. Ezt követi a mérőóra csúcs munkadarabhoz történő érintése. A 0,01 százados mérőóra kismutatója az egész mm-eket, a nagy mutatója a század mm-eket mutatja meg.

 

2. Előrajzolás

 

Az előrajzolás célja: -     A megmunkálásra kerülő munkadarabokon bejelöljük – előrajzoljuk a műhely  rajzon megadott méreteket.

-          A méreteket vonalak, pontok segítségével a munkadarabra visszük.

-          További jelentősége, hogy az előrajzolt méretvonal iazolja a mérete, nem kell mérni.

Az előrajzolás történhet:         1. Síkban

                                               2. Térben

Az előrajzolás műveleti sorrendje:

-          A műhelyrajz tanulmányozása.

-          Munkadarab anyagának megválasztása.

-          Munkadarab ellenőrzése.

-          Különböző bázisok megválasztása.

-          A munkadarab előkészítése előrajzoláshoz.

-          Előrajzoló és mérőeszközök kiválasztása, előkészítése.

-          A munkadarab befogása, felfektetése.

-          Méret átvitel, előrajzolás.

-          Pontozás.

-          Ellenőrzés.

A munkadarab előkészítése előrajzoláshoz:

-          a munkadarab sorjázása

-          felülettisztítás (vegyi, mechanikus)

-          lemezek esetleges ellenőrzése

-          munkadarab befogása, felfektetése

-          műhelyrajz méreteinek tanulmányozása

Az előrajzolás szerszámai és kezelésük:

-          Rajztű (kialakítása, anyaga, fogása, tartása, 15-20 fok)

-          Hegyes körző (körök, körívek rajz. , mértbeállítása nehéz)

-          Rugóskörző (mértbeállítása könnyű – menetes)

Előrajzolásnál előforduló szerkesztések:

-          30 – 60 -90 – 120 fok szerkesztése

-          távolság felezés

-          merőleges szerkesztés

-          párhuzamos egyenesek szerkesztése (talpas derékszög)

Méretek bejelölése: - vonalzó, talpas derékszög, rajzléc

Pontozás: - az előrajzolt méretek tartós megjelölése

-          szerszáma : - a pontozó, anyaga, kúpszöge 30-40 fok vonal, 60 fok furat

-          a furatközpont pontozás: az előrajzolt vonalak metszéspontjába

Ellenőrzés: a pontatlan előrajzolás selejtet okoz!!!

Ellenőrzés!!!

Baleseti veszélyek

 

3. Reszelés

Reszelés szerszámai: a reszelők

-          Csoportosításuk: alakja és formája szerint

-          Alak szerint: - lapos, kör, félkör, három élű, négyszög, kardalakú, késélű, madárnyelv

-          A leválasztott forgács (a fogak nagysága) szerint:

o   Durva / előreszelők

o   Simító

o   Duplasimító (10 mm-re eső fogak)

o   Tűreszelők

A reszelt (megmunkált felület) határozza meg a munkadarab befogását. Helyes – Helytelen.

A reszelő helyes fogása – tolása (nagyobb, kisebb méretű).

Baleset megelőzés:  Repedt és nyél nélküli reszelővel dolgozni tilos!!

Reszelési alapműveletek:

-          Síkfelület reszelése

Szerszám megválasztás

Munkadarab befogása

Helyes testtartás

Szerszám fogása, tolása – munkaütem 45-50

Reszelt felület ellenőrzése, szálra húzás (45 fok), élvonalzó

-          Párhuzamos felületek reszelése – bázisfelület kialakítása, ellenőrzés, mérés

-          Egymással szöget bezáró felületek reszelése, ellenőrzés, mérés

-          Domború – homorú felületek reszelése, ellenőrzés – sablon – rádiusz 

            mérő RESZELŐ TOLÁSA!!

-          Kör alakú anyagok kialakítása

sokszögelés – párhuzamos lapok kialakítása

ellenőrzés - mérés

 

4. Fűrészelés

A fűrészelés célja: nagyobb keresztmetszetű munkadarabok darabolása, azokon ki- és bevágások 

készítése, illetve a felesleges anyagréteg eltávolítása, vagy a munkadarab előnagyoló megmunkálása.

A fűrészelés történhet kézzel, vagy géppel.

A fűrészlap él kiképzése:  A fűrészlap, fogakkal ellátott acéllap. Készülhet kétoldali, vagy

 egyoldali fogazással. A fűrész több élű forgácsolószerszám.

-          egyoldali

-          kétoldali

-          különböző él szöggel ellátott fogazású

-          fogazatok kialakítása szerint

Fűrészeléskor a forgácsolás teljesítményét a fűrészre gyakorolt nyomás és a sebesség – amellyel a

 fűrészt a munkadarabon vezetik – határozza meg.

Kézi fűrészelés:

A kézi fémfűrész a tolás irányában működik. Ezért a fűrészlap befogásakor ügyelni kell arra, hogy a

 fogak a tolás iránya felé álljanak.

Fűrészeléskor a tenyerünk közepébe helyezzük a fűrésznyelet, négy ujjunkkal átmarkoljuk,

 hüvelykujjunkat pedig kinyújtva rászorítjuk. Másik kezünkkel megmarkoljuk a fűrészkeret tőlünk

 távolabb eső függőleges szárát.

Előrajzolt vonal mentén úgy kell a fűrészlapot vezetni, hogy a vágás végig kb. 0,5 mm-rel az

 előrajzolt vonal mellett haladjon.

Kézi fűrészeléskor ügyeljünk arra, hogy a fűrészlap teljes hosszát kihasználjuk.

Gépi fűrészelés:

-          Hidraulikus fűrészgép

-          Szalagfűrész

-          Dekopírfűrész

-          Körfűrész

 

5. Kézi és gépi forgácsolás

 

1. Kézi és gépi fémmegmunkálás során betartandó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok

-          Munkavédelem: >  sérült eszköz használata tilos!

Ø  munkadarab megmunkálás utáni felülete

Ø  szerszámok használat előtti vizsgálata

Ø  elektromos eszközök, áramütés veszélye

Ø  forgó mozgást végző szerszámok veszélyei

Ø  leválasztott forgács által okozott sérülések

-          Tűzvédelem:      >   elektromos tűz keletkezése

Ø  kenőanyagok gyulladása  esetén végzendő oltás

-          Környezetvédelem: > hulladékok kezelése

Ø  hűtő-, kenőanyagok kezelése

2. Kézi forgácsolás

A kézi forgácsoló megmunkálás során a munkadarabokat egyszerű szerszámokkal

 (pl.: vésővel, fűrésszel, reszelővel) munkáljuk meg. Valamennyi forgácsolószerszám

 alapformája az ék ( forgácsoló-ék, forgácsoló-él).

Csoportjai:

-          Vágás > laposvágó

-          Vésés > laposvágó, vésőszerszámok

-          Fűrészelés > fürész

-          Reszelés > reszelők

-          Dörzsárazás > dörzsárak

-          Menetfúrás, menetmetszés > menetfúrók, menetmetszők

 

6. Forgácsoló szerszámok él szögei

 

1. Reszelő élszögei

vágott reszelő él szöge

 

Alfa: Hátszög 30⁰               Béta: Ékszög 68⁰     Gamma: Forgácsszög 8⁰

martfogú reszelő élszöge

            

Alfa: Hátszög 38⁰               Béta: Ékszög 47⁰     Gamma: Forgácsszög 5⁰

reszelő vágási szöge

        

2. Fűrész él szögei

Alfa: Hátszög                         40⁰                                          20⁰                              30⁰

Béta: Ékszög                          50⁰                                          65⁰                              50⁰

Gamma: Forgácsszög             0⁰                                            5⁰                                10⁰

Delta: Metszőszög                 90⁰                                          85⁰                              80⁰

 

3. Fúrószárak él szögei

A csigafúró kereszt éle, az átmérő 1/5 –e.

4. Dörzsárak él szögei

5. Menetfúró él szögei

Alfa: Hátszög 6-8⁰     Béta: Ékszög változó Gamma: Forgácsszög 10-12⁰

6. Hántolók

 

7. Vágók

-          lágyabb anyagok (alumínium, réz) 30-50⁰

-          szerkezeti acélok 50-60⁰

-          szerszámacélok 60-70⁰

8. Faragás, vágás műveletei, szabályai

Faragás:

-          ha a vágót a munkadarab felületéhez viszonyítva 90⁰ –nál kisebb szögben tartjuk és így mérünk rá kalapácsütéseket, faragást végzünk

-          a kalapácsütés iránya pontosan a vágó hossztengelyével essen egybe

-          ha a vágót túl meredeken tartjuk, túl mélyen hatol az anyagba, ha túl kis szögben, akkor elsiklik rajta

-          a jó faragás alapfeltétele a helyesen megköszörült, jól megedzett és megfelelő hosszúságú vágó

Vágás:

-          ha a vágót a munkadarabra merőlegesen tartjuk és a fejére kalapáccsal ütéseket mérünk, vágásnak nevezzük

-          a vágó éle behatol az anyagba, a keresztmetszet egyre gyengül, végül az anyag hirtelen kettészakad

Vágók fajtái: lemezvágó, fél kerek vágó 

 

7. Dörzsárazás célja, munkaműveletei, dörzsárak tipusai

 

-          Csigafúróval nem lehet pontos és sima felületű furatokat készíteni.

Dörzsárazás célja:

Ha a furatoknak, pontosnak és a felületének simának kell lennie, akkor a furatot dörzsölési ráhagyással kell elkészíteni és utána megfelelő méretű dörzsárral fel kell dörzsölni.

A dörzsárazás furatbővítő megmunkálás.

Dörzsölési ráhagyás:

A furat átmérője dörzsölés után, mm                        Az előfúrt lyuk a névleges átmérőnél kisebb,mm

5                                                                                0,1-0,2

5-20                                                                           0,2-0,3

21-32                                                                         0,3

33-50                                                                         0,5

51-70                                                                         0,8

71-201                                                                       1,0-1,2

Munkaműveletei:

A furat mindkét végét sorjázzuk le!

A dörzsárat nem szabad a furatba nyomni!

Csak egy irányba forgassuk, visszafelé soha, még, ha megszorult is!

Kenése: acél-öntöttvas àásványolaj, könnyűfémekàrepceolaj, sárgaréz-bronzàszárazon.

A dörzsár tengelye a dörzsölt furat tengelyével essen egybe, valamint merőleges legyen a munkadarab síkjára.

Dörzsárak típusai: egyenes forgácshornyú, csavart forgácshornyú szerelhető, kúpos, állítható

    Hidegalakítás jellemzői:

 

    - Hidegalakításkor a fémet az újrakristályosodási hőmérséklet alatt alakítjuk. 

 

    - A hidegalakítás a fém felkeményedését okozza 

     A hidegalakítás technológiai fajtái:

    - hideghengerlés

    - huzal-, rúd- és csőhúzás

    - hideg térfogatalakítás

    - lemezek alakítása

    Hideghengerlés 

    - Alkalmazás:lemezeket, szalagokat állítunk elő. 

    - Az alakítás többnyire többhengeres hengerállványon történik. 

    - További alakításnál (pl. mélyhúzás) a terméket újrakristályosító lágyítással kezelik. 

    Huzal-, rúd- és csőhúzás

        A hidegen húzott huzalt (rudat) úgy állítják elő, hogy az elhengerelt vagy sajtolt rudakat, csöveket a végméretnek és keménységi állapotnak megfelelő     

        keresztmetszet csökkenés mellett folytonosan kisebbedő keresztmetszetű húzószerszámon áthúzzák 

     Hideg térfogatalakítás 

    Zömítés 

    - Zömítés során az előgyártmány magassági mérete csökken, míg a keresztmetszete nő

    - Változatai:

            - Szabad zömítés

            - Zömítés zárt szerszámban

    Redukálás

    - Az előgyártmány keresztmetszetét egy kúpos alakító üregben csökkentik az anyag alakítási szilárdságánál kisebb nyomással, kihajlás nélkül.

    - Korlátozott átmérő csökkenés érhető el. 

    Redukálás több lépésben:

            tengely gyártás

            üreges test redukálása

            Példa: csavar gyártás redukálással és zömítéssel 

                     fej körülvágás csavar gyártás során

    Hidegfolyatás 

        - A legelterjedtebben alkalmazott hideg térfogatalakító eljárás

        Technológiai változatai:

            -  Gyártmány alak szerint: tömör test, üreges test, csésze folyatás

            - Folyatás iránya szerint: előre-, hátrafolyatás, keresztirányú folyatás

                                            Tömör test előrefolyatás

                                            Csésze hátrafolyatás

                Kombinált folyatás: csésze előre- és hátrafolyatás

    Kombinált folyatás:

                tömör test előre, csésze hátra folyatás

    Folyatáshoz használt anyagok és előkészítésük folyatásra

                        - Jól alakíthatók: lágyacél, réz, alumínium

                        - Nehezebben alakíthatók: gyengén ötvözött acél, cink

                        - Anyag előkészítés: Felület kezelés (pl. foszfátozás acéloknál)

                                                     Kenés 

                                                     Folyatás 

    Összefoglalás 

        - A legfontosabb térfogat alakító műveletek a redukálás, zömítés és a hidegfolyatások

        - Az eljárásokat önmagukban, vagy egymással kombinálva alkalmazzák az alkatrész gyártásban

        - „Közel a végső alakhoz” elv megvalósulása miatt gazdaságos eljárások 

    Lemezalakitások

        - A lemezalakító műveletek fő csoportjai az anyagszétválasztás, alakítás

        - Az anyagszétválasztás rendszerint nyírással történik

        - A fő alakítási módok a hajlítás, mélyhúzás és nyújtva húzások

        - Ezekkel tetszőleges alakú lemezalkatrészeket állíthatunk elő

    Anyagszétválasztó eljárások

          Darabolás, kivágás

                nyitott kontur mentén, zárt vonal mentén

                nyírás zárt körvonal mentén: kivágás

    Lemezalakító eljárások

    - Hajlítás

    - Mélyhúzás és rokon műveletek

    - Nyújtva húzás és rokon műveletek

 

9. Nyírás

 

    A nyírás célja, folyamata:

    -          az ollók szemben álló élszerű vágó élei az anyag szétválasztása közben nyíróhatást fejtenek ki

    -          a lemezdarabolást, vagy lemezszabást nyírással végezzük, tehát a nyírás célja a lemezek előrajzolás utáni darabolása, szabása

                        

    Alkalmazási területe: különböző lemezdarabolási munkafolyamatoknál

    Kézi lemezvágó ollók: tábla ollók, jobbos, balos

                  

    Használatuk:

    -          fontos az olló és a lemez helyes fogása és jó tartása

    -          a munkadarabra mindig merőlegesen tartjuk

    -          az ollókat mindig a végén fogjuk

    Karos ollók: emelőkaros olló, karos táblaolló

              

    Használatuk:

    -          Ha az anyag olyan vastag, hogy azt kézi ollóval csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet nyírni, emelőkaros ollót kell használni. Ennek alsó kése mereven     rögzített, felső kése forgócsap körül mozog. Az emelőkaros áttétel megkönnyíti a nyírást.

 

Fontos:

Nyíráskor a két kés mindig egymás felé mozog, és nincsenek pontosan egy síkban, hanem közöttük a nyírandó anyag minőségétől és vastagságától függő hézag van. Ezt a hézagot nevezzük éljátéknak. Ha nincs éljáték, akkor a kések élei egymáson dörzsölődnek, kopnak és növelik a nyíróerőt. Viszont arra is ügyelni kell, hogy az éljáték ne legyen túl nagy, mert az a vágási felület minőségét rontja, és sorja képződik.

A vágórés (jele: z) jelentős hatással van a vágási felület minőségére. Helytelenül kialakított vágórés erősen deformálja a vágási felületet.

Vágórés nagysága függ:

- vágandó lemez szilárdságától

  - anyagminőségtől

  - hidegalakítás mértékétől

  - esetleges hőkezeltségi állapottól

- vágott lemez vastagságától.

Kis vágórés hatása:

- torzul a vágott felület

- nagyobb a súrlódás vágás közben

- gyorsabban kopnak a kések

 

Nagy vágórés hatása:

- vágott élet torzítja, szakítja

- görbíti a sávot

 

Ajánlott vágórés:

− nagyobb szilárdságú anyagok hidegen hengerelt anyagok vékony lemezek vágása

  }   A lemezvastagság 3–6%-a  

 

− lágy, lágyabb anyagok vágása vastag lemezek vágása

  }   a lemezvastagság 6–10%-a 

 

10. Egyengetés, hajlítás

 

A fémiparban alkalmazott megmunkálás egyik módja a képlékeny alakítás. A képlékeny

alakításnál külső erő hatására a test alakja maradandóan megváltozik.

Külső erő hatására a munkadarab alakváltozása kétféle lehet, rugalmas alakváltozás, illetve

maradó alakváltozás.

Rugalmas alakváltozásról akkor beszélünk, ha egy munkadarab alakja a külső erő hatására

megváltozik, de az erőhatás megszűnése után visszanyeri az eredeti méretét, alakját. A

maradó alakváltozás elhanyagolható.

Maradó alakváltozásról akkor beszélünk, ha egy munkadarab alakja a külső erő hatására

megváltozik, de az erőhatás megszűnése után nem nyeri vissza az eredeti méretét, alakját.

Az alakváltozás részben megmarad.

A képlékenyalakítás a fémek alakításának olyan módja, amikor megfelelő nagyságú

erőhatással a munkadarab alakját megváltoztatják a kívánt alakra és méretre, az

anyagban nincs szakadás, törés és a test tömege változatlan marad.

Nyújtás

A nyújtás a szabadalakító kovácsolás legalapvetőbb művelete. Nyújtás közben csökken a

képlékeny munkadarab magassága, növekszik a szélessége és természetesen a hosszúsága.

A nyújtás szerepe lehet csak nyújtó, vékonyító vagy gömbölyítő, hegyező. Nyújtáskor a

munkadarabot egymást követő ütések, nyomások érik.

             

           

                          Nyújtás a kalapács talpával

Nyújtást lehet végezni a kalapács élével és talpával is, de ívelt nyújtás a kalapács élével készíthető.

       

                                Nyújtás a kalapács élével

Egyengetés

A gyártás, szállítás, tárolás, megmunkálás közben keletkezett deformációk megszűntetése, az eredeti alak visszaállítása. Az egyengetés nyújtásból és zömítésből áll.

                                    Szélén hullámosodott lemez egyengetése.

   

                                    Dudorodott lemez egyengetése.

Szögvasat nyújtással egyengetik. Ahhoz, hogy a görbület megszűnjön a szögvas belső

oldalát kell nyújtani.

       

 

A meghajlott kiskeresztmetszetű rudakat görbületükkel felfelé egy üllőre téve kalapálással lehet kiegyenesíteni. A nehéz kézi egyengetést váltja ki a lemezegyengető hengersor, melynek állítható hengerei között engedik  át a lemezt. Addig ismétlik a műveletet, amíg a lemez egyenletlensége megszűnik. Kisebb darabokat a sajtológép két sík felülete közé fogva egyengetik.

Kiterített hossz számítása a semleges zónára

Hajlításnál a munkadarab külső szálaiban húzófeszültség, a belsőkben nyomófeszültség

ébred. Ez miatt a külső szálak megnyúlnak, a belsők megrövidülnek. Azt a zónát, ahol alakváltozás van, de hosszváltozás nincs, semleges szálnak nevezzük, és ez szimmetrikus tárgy esetén a keresztmetszet középpontján halad át megközelítőleg. Vastagabb tárgyak esetén a kiterített hossz, egyben a semleges szál hosszát is jelenti.

 

Az ábrán látható profil kiterített hosszának meghatározása  a közelítő képlet használatával!

 

11. A fémek melegalakítása

 

Melegalakítás:

 A fémet az újrakristályosodási hőmérséklet felett alakítják. A felmelegített munkadarabokat kisebb erőhatással alakíthatják, mert ilyenkor kisebb az alakítási szilárdság értéke.

A meleg-alakítás fajtái:

- hengerlés

- kovácsolás

- nyújtás, szélesítés

- zömítés

- lyukasztás, hasítás

- vágások módozatai

- hajlítás, csavarás

- sajtolás

- varratnélküli csőgyártás

- rúd-, huzal- és csőhúzás

Jellemzői:

- Az alakítás során nincs felkeményedés, mert folyamatosan lejátszódik az újrakristályosodás

- Az alakítás mértéke szinte korlátlan

- Kis erőkkel elvégezhető az alakítás, mert az anyag alakítási szilárdsága hőmérsékletnövekedés hatására erősen lecsökken.

Szálasodás melegalakítás során

A fenti melegalakító műveletek közül részletesebben a kovácsolással foglalkozunk. A kovácsolás egy alakadó technológia, ugyanúgy, mint a forgácsolás.

Kovácsolás hatására a szövetszerkezetben lévő karbidok összetörnek, a szemcseszerkezet finomodik, kialakul a szálasodás, amely irányban a mechanikai tulajdonságok nagymértékben javulnak. Kovácsolás során kialakult szálelrendeződés figyelhető meg az ábrán.

       

                    Forgácsolt és kovácsolt fogaskerék

Melegen hengerelt anyagok

Rúd- és idomacélok hengerlése

A rúd- és idomacélokat üregezett hengerekkel állítják elő. Kiinduló anyaguk négyzetes vagy téglalap alakú szelvény (buga). Az üregezésnek az a célja, hogy a hengerelt darab keresztmetszetét lecsökkentsék és a szelvényt a kívánt alakra hozzák. A hengersorokon az adott szelvényalakot több szúrással érik el. Az alkalmazott szúrástípusok feladata eltérő, így megkülönböztetnek nyújtó- és készrealakító üregsorokat.

Egyszerű szelvények üregezése

Az egyszerű szelvények közé a kör-, a négyzet-, a lapos- és a hatszögacélok stb. sorolhatók.

A köracélok 5,5–250 milliméter átmérővel készülnek, előállításukra különböző köracél-hengerlési rendszerek alakultak ki.

Idomacél elhelyezési lehetőségei L-acél („szögvas”) példáján

Az idomacélok közé

Lapostermékek meleghengerlése

A lapostermékek közé a durvalemezek, a finomlemezek és -szalagok, valamint a fóliák tartoznak. A durvalemezek közé általában a 3 milliméternél vastagabb lapostermékeket számítják. A melegen hengerelt lapostermékek kiinduló anyaga a folyamatosan öntött lemeztuskó, a kokillaöntésű lemeztuskók mára kiszorultak a termelésből.

Durvalemez-hengerlés

A durvalemezek felhasználója a különböző tartályokat és ipari gépállványokat gyártó nehézipar, a hajógyárak és a hadiipar. A durvalemezeket meleg szélesszalag-hengersorokon vagy erre specializálódott táblalemez-hengersorokon állítják elő.

Félfolytatólagos meleg szélesszalagsor telepítése

 

A szélesszalag meleghengerlése a 20. század második felében indult rohamos fejlődésnek, megelőzve valamennyi egyéb hengerelt termék gyártását. A szélesszalagok gyártására speciális hengersor fejlődött ki, amelynek a lényege a folytatólagos vagy félfolytatólagos hengerlés. A hengerelt darab egyszerre több, egymás után elhelyezett hengerállványon áthaladva éri el végleges méretét, a minimálisan mintegy 2 millimétert. Ezt követően a szalagot lehűtik, majd feltekercselik. A hengerelt szalag a meleghengerművet szalagtekercs formájában hagyja el. A szélesszalagok 70%-át hidegen még továbbhengerlik.

 Hazánkban Dunaújvárosban hengerelnek acél szélesszalagot, Székesfehérváron alumínium  szélesszalagot (ez utóbbinak a technológiája több tekintetben jelentősen eltér az acélétól).

tartoznak az L-, I-, U-, T-, Z-szelvények és a sínek.

 

12. A kovácsolás

 

A kovácsolás a fémek képlékeny alakításának legősibb módszere.

 

A kovácsolás célja kettős. Először az, hogy a fémet előírt geometriai alakra munkálja,

másodszor az, hogy a munkadarab mechanikai tulajdonságát javítsa, a szemcsenagyságát

finomítsa és az eredeti durva szövetszerkezetet finomabbá tegye.

 

Kovácsoláskor a nagy szemcsék összetörnek, kisebbek lesznek, s az így létrejött szemcsefinomítás eredményeként javul a kovácsdarab minősége. A legtöbb kovácsdarab csak félkészgyártmány, ugyanis azokat még forgácsolással alakítják a végleges alakúvá.

 

A kovácsdarabok minősége az alakítás után hőkezeléssel tovább javítható.

 

A kovácsolás lehet:

- kézi

- gépi

- szabadalakító

- süllyesztékes

 

A kézi kovácsoláskor a munkadarabot a kovácsüllőn vagy kovácssatuban, kézi kalapáccsal

vagy egyéb segédeszközökkel alakítják.

       

                                Kézi kovácsolás

A gépi kovácsoláskor a munkadarabot gépi kalapáccsal alakítják.

   

Gépi kovácsolás

 

A szabadalakító kovácsolás a meleg alakításnak az a módja, amelynél az alakítandó anyag az

ütés irányára merőlegesen minden irányban szabadon elmozdulhat. A szabadalakító

kovácsolást az egyszerű alakzatok gyártására, előalakításhoz alkalmazzák.

 

A süllyesztékes kovácsolás a meleg alakításnak az a módja, amikor az alakítandó anyag nem

mozdulhat el minden irányban, az anyagot egy meghatározott üreg kitöltésére kényszerítik.

A süllyesztékes kovácsolást a sorozatgyártás, bonyolult geometriájú darabok, drága

szerszám megmunkálásánál alkalmazzák.

A kézi kovácsolás szerszámai, eszközei

Kézi kovácsolással készült darabok előállításához erre a célnak megfelelő kézi szerszámok

és eszközök szükségesek. A legfontosabb kovácsszerszámok és segédszerszámok: üllő,

kalapácsok, nyeles szerszámok, tűzifogók, üllőbetétek, mérőeszközök, fejező szerszámok.

 

Kovácsüllő

A kovácsolás legfontosabb szerszáma. A képlékeny anyagot alátámasztja, az ütéseket

felfogja. Öntöttacélból készül. Az üllő kialakítása segíti a különböző műveletek végzését. A

rajta lévő lyuk felett lyukasztanak, a négyzetes lyukban az üllőbetéteket lehet behelyezni.

Kézi- és ráverő kalapács

 

A kézikalapácsok súlya 1 és 2,5 kg, a ráverő kalapácsoké 3–10 kg, a kalapácsnyél hossza

kézikalapácsoknál 100–400 mm, ráverő kalapácsoknál legalább 700 mm. A kalapácsokat a

nyélre kötelező felékelni

 

Nyeles szerszámok

 

A nyeles szerszámokat az egyes alapműveleteknek megfelelően vannak kialakítva, ennek

megfelelően lehetnek nyeles vágók, nyeles simítók, nyeles gömbölyítők, nyeles lyukasztók,

nyeles árkolók.

 

Tűzifogók

 

A tűzifogók, melyek szárból és pofából állnak, a kovácsolandó darab megfogására

szolgálnak. A pofák kialakítása a kovácsolandó darab alakjának megfelelően kerek,

négyszögletes, sarkos, lapos, horgos alakúak.

 

Üllőbetétek

 

Az üllő négyszögletes üregébe helyezve lehetőség nyílik a különböző alapműveletek

elvégezésére. Fajtái: üllőbetét-vágó, üllőbetét-gömbölyítő. üllőbetét-árkoló, lapos üllőbetét,

hegyes üllőbetét és egyéb profilú üllőbetétek.

Fejező szerszámok

Ezeket a szerszámokat a kovácsszeg vagy kovácsolt csavarok fejének a zömítésére,

duzzasztására használják.

 

A kovácsolás mérőeszközei

A kovácsdarabok méreteit ellenőrizni szükséges munka közben és a munka befejezése után.

Ezt a következő mérőeszközökkel végezik mérőléc, vonalzó, kovácsmérve, tapintókörző,

lyukkörző, sablonok, tolómérce stb.

 

Kovácstűzhely, tüzelőanyag

 

 A gépi kovácsolás szerszámai, eszközei

A gépi szabadalakító szerszámok az üllőpárok, amelyek nagyobb méretűek, és más alakúak,

mint a kézi kovácsolás szerszámai. Az üllőpárok alakkiképzése a kovácsolt darab

rendeltetésétől függ.

A kovácsolás nyersanyagai

Minden olyan fém kovácsolható -a kovácsolás fogalmának meghatározásából következikamelynek

a kovácsolási hőmérsékleten megfelelően nagy a képlékenysége. Az acélok

kovácsolhatósága elsősorban a kémiai összetételtől és a hőmérséklettől függ. Legjobban a

színvas kovácsolható. Minden egyes ötvöző és szennyező elem rontja a kovácsolhatóságot.

 

 

13. A hőkezelés

 

A fémek tulajdonságait meghatározza:

Hőmérséklet-idő diagram

Hőkezelés közben a szerkezeti anyag szilárd halmazállapotú, részlegesen sem olvad meg, tehát a hőkezelést csak a szolidusznál kisebb hőmérsékleten végezzük!

A hőkezelés alapja lehet:

Munkadarabok hűtése

    Lágyítás

Cél:a  0,3 %-nál nagyobb C tartalmú ötvözetlen valamint ötvözött acélok forgácsolhatóságának, alakíthatóságának biztosítása.

az acélt Ac1-nél 10-20 C°-al kisebb hőmérsékletre (680-700 C°-ra) hevítjük, itt hőntartjuk, majd kemencében hűtjük.
A hőntartás időtartama  ötvözetlen acélok esetében 2-3 óra, ötvözötteknél  4-5 óra.

 

Keménységet fokozó hőkezelések

 

14. Kötések készítése

 

Csőkötések

 

A csövek méretüktől, anyaguktól és a gyártási eljárásuktól függően különböző véges hosszúságban készülnek. Ezeket a darabokat a csővezetékekben csőkötéssel kell összekapcsolni. A csőkötések szerkezeti kialakítása elsősorban a cső anyagától függ.

  Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan (csak roncsolással oldható) kötéseket.

Oldható kötések:

- menetes kötések, 

- karimás csőkötések,

- csővégekre forrasztott, vagy hegesztett     menetes csatlakozókkal megoldott   csőkötések,

- csővégekre menettel csatlakozó elemekből álló   csőkötések (csőcsavarzatok).

Oldhatatlan kötések:

- hegesztett kötések,

- forrasztott kötések,

- ragasztott kötések

Csőszerelvények

Zárószerelvények

Üzemi állapotukat döntően a teljesen nyitott vagy teljesen zárt helyzet jellemzi. A fő követelmény ezekkel a szerelvényekkel szemben, hogy nyitott helyzetben az áramlást ne zavarják, minimális nyomásesését okozzanak. Bizonyos esetekben megkívánt a tömör zárás is. Záró-nyitó feladatra tolózárakat (kis méretekben szelepeket), csapokat, gömbcsapokat, pillangó és membránszelepeket használnak.

Áramlást szabályozó (fojtó-) szerelvények.

Nyitott és zárt állás között folyamatosan állítható helyzetben az áramlást irányváltoztatással, szűkítéssel vagy a kettő kombinációjával fojtják. Ilyen célra különféle átmeneti, ferdeülékű, sarok- és tűszelepeket, pillangó- és membránszelepeket használnak. Speciális nyílással ellátott csapok és gömbcsapok is alkalmasak fojtásra.

Visszaáramlást gátló szerelvények.

A visszaáramlást különféle önműködő visszacsapószelepek, toló csappantyúk, csapózárak akadályozzák meg.

Nyomáshatároló biztonsági szerelvények.

A nyomástartó rendszer védelmét látják el a megengedettnél nagyobb nyomásnövekedés ellen. A biztonsági szelepek, ha a közeg nyomásnövekedése a beállított nyitónyomást eléri, önműködően nyitnak, majd lefúvás és bizonyos nyomáscsökkenés után önműködően zárnak. A biztonsági tárcsák ugyancsak önműködően végzik a nyomáshatárolást, de a hasadó elem roncsolódása miatt lefúvó nyílásuk működése után is nyitva maradnak.

Üzemvitelt szabályozó szerelvények.

A folyamatirányítás automatikus rendszeréhez tartozóan nyomást, hőmérsékletet, mennyiséget, szintet stb. szabályoznak. Beavatkozó szervük kialakítása rokon az említett szerelvényekkel.

Egyéb üzemviteli célú szerelvények,

 pl. kondenz edények, szűrők, gyorszárak stb.

A záró és szabályozószerelvényeknél figyelembe kell venni, hogy a közeg áramlása egy irányban vagy változó irányokban történik-e.

Csavarkötések

A csavarkötések is az ékhatás elvén működnek: a csavar felület lényegében egy hengerre felcsavart lejtőnek tekinthető, ahol a szorító hatást a csavar és az anya egymáshoz viszonyított elfordításával hozzák létre. A csavarok készítésére különböző szabványosított menetprofilokat használnak: élesmenetet (metrikus vagy Whitworth menetet), trapéz, fűrész vagy zsinór menetet.

A kötőcsavarok rendszerint metrikus normál vagy finommenettel készülnek (az USA és az angolszász országok használnak még Whitworth menetű kötőcsavarokat). A Whitworth csőmenetet viszont mindenütt használják. Trapéz és fűrészmenetet elsősorban mozgató csavarorsókon alakítanak ki. A zsinór menet elsősorban erősen szennyezett környezetben működő csavarokon használják.

Meghúzási nyomaték:

A csavar meghúzásakor a meneten és a felfekvő felületen ébredő ellenállást kell legyőzni.

A csavarkötés két, sík lapjával csatlakozó gépelem összefogására szolgáló oldható kötés. A csavarból, csavaranyából és alátétből esetleg csavarbiz-tosításból áll. A kötést csavarmenet biztosítja, az alkatrészek elfordulását és a kötés oldódását vagy a felületeken fellépő súrlódás vagy elfordulás elleni mechanikus biztosítás akadályozza meg.

       

    Csavarkötés átmenő furattal

       

    Csavarkötés zsákfuratban

       

    Tőcsavarkötés zsákfuratban

A csavarkötésben a csavar húzásra van igénybevéve, és feladata a két felület összeszorítása az azokat eltávolítani akaró erőhatásokkal szemben. A két összefogott gépelemnek a csatlakozó síkjukon történő elcsúsztatása ellen, amennyiben a csavarok összeszorító erejéből mint normális erőből nem ébred elegendő nagyságú súrlódási erő, más megoldásokat kell használni (vállak, retesz, illesztő szeg, kúpos szeg, stb.), ritkábban használnak nyírásra is igénybevett illesztett szárú csavarokat.

Menetfúrás, menetmetszés

A javítások,munkálatok  során gyakran kell elhasználódott, sérült menetes furatokat, meneteket javítani, újakat készíteni. A javítás minőségének biztosítása érdekében alaposan ismerni kell e forgácsolási technológiákat, azok módozatait, részleteit. Tisztában kell lennie, hogy az egyes elemek felfogatásánál milyen kötési módokat alkalmaznak, azoknak milyen szilárdsági követelményeknek kell megfelelni. A menetkészítés megismerésének és a különféle menetek kézzel végezhető technológiáinak rendszerezése ezért nagyon fontos a jó szakember számára.

A kézi menetvágás célja:

 a kisebb darabszámú munkadarabokra, vagy munkadarabokba előírt minőségű és méretű menetek készítése. A menetvágás alapja a csavarvonal, ebből származtatják a különféle kialakítású meneteket.

Önzárás:

Azt a szöget, amelynél a csavaranya menetprofilja a csavarorsó menetprofilján saját súlya alatt csúszni kezd, a csavarkötés önzárási szögének nevezzük.

A kézi menetvágás fajtái: menetfúrás, menetmetszés

A kézi menetvágás szerszámai: menetfúrók, menetmetszők, hajtóvasak

                                        Menetprofil származtatása

                                                Menet profilkialakítása

                                                        Menetfúró

 

                                            Menetmetsző

A menetfúrás technológiája:

A menetmag furat átmérőjének helyes megválasztása és elkészítése

- A maglyuk elkészítése után a furat mindkét élét süllyesztjük.

- A kézi menetfúrást három fokozatban végezzük, közben ellenőrizzük a merőlegességet.

- A menetfúrót időnként visszafelé is forgatjuk, hogy a képződő forgács összetörjön és ne szorítsa meg a menetfúrót.

- Zsákfuratok esetében a a forgácsot ki kell fúvatni a menetfúró törésének elkerülése érdekében.

- Menetfúrás közben biztosítjuk a menetfúró kenését.

A menetmetszés technológiája:

- Megválasztjuk a menethez a csapátmérőt.

- A csap végét kissé kúposra munkáljuk.

- A menetmetszőt ráhelyezzük a csapra, és egyenletes nyomást biztosítva forgatjuk.

- Az első pár menet vágása után nyomás nélkül forgatjuk a metszőt.

- Időnként visszafelé is forgatunk a forgács tördelésének elérése érdekében.

- Kenést biztosítunk a menet metszéshez.